A Bánság hegyvidékének lankái között talalható a Zăgujeni-kúria, közel kétszáz éves történetevel. Volt nemesi rezidencia, a kommunizmus idején mezőgazdasági központ, most pedig kulturális és közösségi térré születik újjá. Szeptember első hétvégéjén a műemléképület – Caraș-Severin megye egyetlen műemlékként nyilvántartott kúriája – ismét emberek és történetek találkozóhelye lesz, a  Zestrea – Művészetek és Örömök Fesztiválja második kiadásának keretében.

Szeptember 6-án és 7-én a vastag falak és a ritka fákkal árnyékolt udvar zenével, műhelymunkákkal, kiállításokkal és generációkat összekötő találkozásokkal telik meg. „A fesztivál célja, hogy zenészeket, kézműveseket és helyi termelőket hozzon össze egy olyan helyen, amely a falu és az emberek kitartásának köszönhetően maradt fenn” – mondja Victor Paicu, a kúria képviselője.

Szombat délelőtt a közönség különleges zenei élményben részesül: egy vonósnégyes – hegedű, brácsa, cselló és lant – nemzetközi díjakkal elismert művészek előadásában, az Eufonia Fesztivál turnéjának részeként, visszahozza a barokk eleganciát a kúria nemesi termeibe, de lesz egy Dean Bauman koncert is.

Vasárnap a meghatottságot a Lăutăresele hozza el, egy bánsági premier: Mădălina Pavăl, Aylin Cadîr és Cristina Chiosea énekhangja, valamint három zenész kísérete, akik tudják, hogyan varázsolják a hagyományt igazi zenei mágiává.

A koncertek között a látogatók népviseleteket, festményeket és „törékeny örökséget” bemutató kiállításokat fedezhetnek fel, emellett kézműveseket, helyi termékeket és gyerekeknek szóló foglalkozásokat. „Két napra Zăgujeni falu egy kis kulturális fővárossá válik” – emeli ki Daniel Boambeș polgármester.

A kiállításokra, a vezetett túrákra és a kézművesek területére a belépés ingyenes, a koncertekre és műhelymunkákra szóló jegyek pedig online vásárolhatók meg. A bevételt a kúria helyreállítására fordítják – egy új fejezetként a Bánság eme műemlékének történetében.

A kúriát 1835 és 1850 között a Kopal nemesi család építtette, egy birtokon, amelyet már 1808-ban megvásároltak a gherlai örmény származású Jakabffy-leszármazottak. Később bécsi iparosok bővítették, üvegház, park és medence is tartozott hozzá, majd Hermine von der Heydte bárónő tulajdonában volt, végül a második világháborúban az orosz csapatok foglalták el. A kommunizmus alatt mezőgazdasági központként működött, 2023 óta pedig átfogó revitalizációs folyamat zajlik benne, hogy újra a közösség kulturális jelképe legyen.