Temesvár büszkélkedhet azzal, hogy itt él az ország legnagyobb képeslapgyűjtője, aki a Béga-parti város régi arcát bemutató lapokat gyűjti.
Thomas Remus Mochnacs történész, a Temesvári Egyetemi Könyvtár munkatársa, a legnagyobb temesvári képeslapgyűjtemény tulajdonosa. Gyűjteménye több mint 3 400 Temesvárt ábrázoló képeslapot tartalmaz, de az egész kollekció meghaladja a 7 000 darabot, különböző korszakokból.
„Már iskolás koromtól kezdve foglalkoztam filatéliával és numizmatikával, és ezekből alakult ki a gyűjtőszenvedélyem. A képeslapok drágábbak, mint a bélyegek, így már gimnazista koromban volt egy kisebb gyűjteményem az újabb lapokból. A forradalom után, amikor megjelentek a szaküzletek, majd később az internet, a régiségpiacok és a gyűjtővásárok, elkezdtem beszerezni a legrégebbi lapokat is, a 19. század végéről. Természetesen ezek a legértékesebbek” – mesélte Thomas Remus Mochnacs.
A legelső képeslap az 1891-es temesvári országos kiállításról származik
A gyűjtő birtokában van a Románia mai területén megjelent legelső képeslap, amelyet 1891-ben Temesváron bocsátottak forgalomba.
„Az egyszerű postai levelezőlap 1869-ben jelent meg az Osztrák–Magyar Monarchiában, tehát a Bánságban, Temesváron is ekkor kezdett el forogni a világ első ilyen lapja. Az illusztrált képeslapok – amelyeknek már volt ikonográfiai, fényképes vagy metszett része – a 19. század 1880-as éveiben jelentek meg a német nyelvterületen.
A Monarchia magyarországi részén, tehát a mai Románia területén az első illusztrált képeslap 1891-ben Temesváron készült, még Budapest, Fiume, Bukarest vagy Nagyszeben előtt. A lap az 1891-es temesvári Országos Kiállítás központi pavilonját ábrázolja, amelyen Ferenc József császár is részt vett. Ez a képeslap tehát nemcsak Magyarország, hanem Románia mai területének legrégebbi képeslapja” – mondta Mochnacs.
A legelső képeslap
Az 1891. július 19. és szeptember 30. között megrendezett Ipari és Mezőgazdasági Kiállítás a kor egyik legjelentősebb európai eseménye volt. A kiállítás helyszíne a mai Gyermekpark és a Rózsák parkja volt, amelyet akkor Ferenc József parknak neveztek. 1891. szeptember 16-án Temesvárra látogatott Őfelsége, Ferenc József, Ausztria császára és Magyarország királya.
Más európai országokban – például Belgiumban, Hollandiában vagy Olaszországban – már 2–3 évvel korábban is létezhettek képeslapok, teszi hozzá a történész.
„A német kulturális tér hatással volt mind az Osztrák–Magyar Monarchia, mind az egykori román királyság területére. Romániában az első képeslap 1894-ben jelent meg, néhány évvel a temesvári után. Érdekes, hogy az első romániai képeslapok között is egy kiállítási pavilont ábrázoló lap található. Feltételezem, hogy a temesvári mintát követték, mert nagyon hasonlít” – magyarázta Mochnacs.
A következő temesvári képeslapok a Színházat, a Szabadság teret, az Unirii teret, a vasútállomást, a Városházát és több templomot ábrázolnak. „Körülbelül húsz fontosabb épület jelenik meg a képeslapokon” – tette hozzá a történész.
A régi képeslapok és illusztrációk ma is őrzik a régi Temesvár varázsát. Nélkülük ma sokkal nehezebb lenne elképzelni, hogyan nézett ki a város egykor. Néhány épület már nem létezik, mások – mint az egykori Vár, az Északi pályaudvar vagy a Nemzeti Színház – jelentősen átalakultak az idők során.
