Több mint egy évtizede a temesvári Mühle-ház a kulturális örökségért folytatott küzdelem és egy olyan közösség szimbóluma, amely megvédi saját identitását. Az épületet a tulajdonosa elcsúfította, és éveken át fájdalmas pusztuláson ment keresztül. A polgári nyomás és egy bírósági döntés rákényszerítette a tulajdonost a felújításra, így ma már jó állapotban van.
Temesvár városa megkezdi a Mühle-ház megvásárlására irányuló lépéseket, azzal a céllal, hogy az épület bekerüljön a közhasználatba és megnyíljon a közösség előtt.
Dominic Fritz polgármester azt javasolja a Helyi Tanácsnak, hogy indítsák el a Mühle család házának megvásárlására vonatkozó tárgyalásokat. A család híres volt arról a rózsakertjéről, amely egész Európát ellátta, valamint a kertészeti hozzájárulásairól, amelyek meghatározták Temesvár városképét.
„Az elmúlt több mint tíz évben a Mühle-ház a kulturális örökségért folytatott küzdelem és egy olyan közösség szimbólumává vált, amely megvédi saját identitását. Ebben a kontextusban a döntés, hogy éljünk az elővásárlási jogunkkal, természetes és szükséges lépés. A helyi tanácsi szavazás után egy tárgyalási időszak következik, amely sem egyszerű, sem könnyű nem lesz, de alapvető ahhoz, hogy ezt a helyet a város tulajdonába hozzuk, és megnyissuk azon közösség számára, amely küzdött érte” – nyilatkozta Dominic Fritz polgármester.
A félszuterénnel, földszinttel és tetőtérrel rendelkező épület hasznos alapterülete meghaladja az 1.000 négyzetmétert, udvara pedig tágas, 2.400 négyzetméteres. A tulajdonosok 3,7 millió eurós áron kínálják eladásra.
Az önkormányzat a közérdekkel összhangban elemzi majd a vásárlás lehetőségét, figyelembe véve, hogy a Városháza által megrendelt független értékelés körülbelül 2 millió eurós becsült értéket mutat. A városvezetés prioritása a korrekt ár elérése, az épület közhasználatba integrálása és megnyitása a közösség számára. A végső ár a harmadik felekkel folytatott tárgyalóbizottsági egyeztetések után fog kialakulni.
A 19. század végén épült Mühle-ház egy olyan család rezidenciája volt, amely meghatározta a város virágkertészeti fejlődését, és hozzájárult Temesvár közparkjainak kialakításához. Az ingatlan az Erzsébetváros városrész egyik építészeti jelképe, a „Mihai Viteazul sugárút” műemlékegyüttes része, és kiemelkedő példája a város épített örökségének.


