Mint minden évben, a temesvári magyar közösség idén is korábban kezdi az 1989-es forradalom megemlékezéseit. December 13-án, szombaton a temesvári Új Évezred Református Központban került sor a „December 15. – a román–magyar szolidaritás napja” című konferenciára.

„1989 decemberében románok és magyarok, Temesvár valamennyi nemzetiségének képviselőivel együtt, a hit pajzsával megerősödve közösen küzdöttek a kommunista diktatúra ellen. A Mária tér a román–magyar szabadság szigetévé vált” – közölték a szervezők, a „December 15. – a román–magyar szolidaritás napja” Egyesület képviselői.

2025. december 14-én, vasárnap emlékistentiszteletet tartottak a temesvári Mária téri református templomban, amelyet Tőkés László, a Temesvár–Belvárosi Református Egyházközség egykori lelkipásztora celebrált.

Az istentiszteletet koszorúzás követte a templom bejáratánál elhelyezett emléktábláknál.

Hogyan kezdődött mindez

1989. december 15-én lobbant fel az a szikra, amely a kommunizmus bukásához vezetett Romániában. Az események akkor kezdődtek, amikor a Mária téri református templom előtt összegyűltek a gyülekezeti tagok, hogy megvédjék Tőkés László lelkipásztort, aki jogerős bírósági kilakoltatási végzést kapott. December 10-én, a vasárnapi istentiszteleten Tőkés arra kérte híveit, hogy pénteken jöjjenek el, és legyenek tanúi a kilakoltatásnak. December 14-én a Securitate betörte az utcafrontra néző összes ablakot, az épület pedig ostromlott erődhöz hasonlított.

December 15-én szimpatizánsok csoportjai gyűltek össze a Mária téri református templom előtt. Este Petre Moț polgármester Tőkés László lakásán tárgyalt vele, arra kérve, hogy csillapítsa a tömeget, és ígéretet téve a problémák rendezésére. A megbeszélésen a tüntetők képviselői is részt vettek.

December 16-án ismét összegyűltek az emberek a templom előtt; ekkor már a baptista gyülekezet hívei és más temesvári polgárok is csatlakoztak. A hatóságok brutális fellépéssel próbálták leverni a tüntetést. Megtörténtek az első letartóztatások, sokakat megvertek.

Tőkés László tevékenysége a forradalom előtt

Tőkés Lászlót 1986-ban nevezték ki helyettes lelkipásztorrá a Temesvári Református Egyházközségben. A Református Egyház Zsinatához fordult, bírálva a falurendezési programot, és új templomok építését sürgetve a lerombolt egyházak helyett. 1989 elején levelet intézett a Református Világszövetséghez, amelyben elégedetlenségét fejezte ki a kialakult helyzettel kapcsolatban.

A gyülekezet kiáll Tőkés mellett

Márciusban értesült arról, hogy László Papp püspök (a Securitate egykori együttműködője) el akarja helyezni Temesvárról. Ezt követően felfüggesztették lelkipásztori szolgálatából. Közel 300 gyülekezeti tag írt alá tiltakozó nyilatkozatot Tőkés eltávolítása ellen. A püspök végül elállt a felfüggesztéstől, de nem mondott le Tőkés Temesvárról való áthelyezéséről, Sălaj megyébe.

Ezután zaklatások, bankszámla- és fizetésblokkolások sora következett, amelyek súlyos helyzetbe hozták Tőkést. Telefonját is kikapcsolták. A Kossuth Rádió részletesen beszámolt a református templomnál zajló eseményekről.

Tőkés egyik barátját meggyilkolják

1989. augusztus 28-án a bukaresti Vallásügyi Hivatal visszavonta Tőkés László lelkészi működési engedélyét. Szeptember 11-én a Magyar Televízió Panoráma című műsora átfogó riportot sugárzott róla. Másnap eltűnt Újvárossy Ernő mérnök, Tőkés barátja, akinek holttestét a Zöld Erdőben találták meg, erőszak nyomaival.

Szeptember 17-én Szűrös Mátyás, Magyarország akkori külügyminisztere – aki éppen az Egyesült Államokban tartózkodott – tárgyalt az ügyről partnereivel. Újvárossy temetésén Tőkés kijelentette: „a gyilkosok közöttünk vannak, itt a tömegben”.

A bíróság elrendeli a kilakoltatást

A Nagyváradi Református Egyházmegye pert indított Tőkés László ellen, kérve szolgálati lakásának kiürítését, miközben a Milícia megtagadta tartózkodási engedélyének meghosszabbítását. Tőkés közeli munkatársait Temesvárról áthelyezték. A magyar Országgyűlés szolidaritási nyilatkozatot fogadott el Tőkés mellett, ennek ellenére a Temesvári Bíróság elrendelte a kilakoltatást.

Október 28-án a bukaresti Északi pályaudvaron őrizetbe vették, majd Kolozsvárra visszaküldték Tőkés László édesapját, Tőkés Istvánt. November elején négy álarcos férfi késsel rontott be a lelkipásztor lakásába. Tőkés szerencséjére vendégei voltak, akik a segítségére siettek.

1989. november 8-án a Szabad Európa Rádió arról számolt be, hogy Románia budapesti nagykövetét bekérették a Külügyminisztériumba, ahol jegyzőkönyvet adtak át neki a Tőkés László elleni támadásról. November 12-én ismeretlenek betörték a parókia ablakait.

Kémkedéssel vádolják

November 20-án, miután Tőkés László újabb interjút adott a Panoráma című műsornak, bevitték a Gazdasági Milíciára. Viorel Bucur százados bemutatott egy Tőkés által írt elismervényt 20 000 lej átvételéről, amelyet állítólag a határon foglaltak le. Két lehetőséget vázoltak fel számára: amennyiben a pénzt személyesen kapta, az kémtevékenységnek minősül, amiért akár 15 év börtönbüntetés is kiszabható; ha pedig az összeg egyházi adomány volt, sikkasztással vádolják, amiért hét év szabadságvesztés járhat.

November 20-tól kezdve a Milícia és a Securitate igazoltatta mindazokat, akik beléptek az épületbe. December elejére a parókia teljes blokád alá került. Még azt az orvost sem engedték be, aki a Tőkés hetedik hónapban várandós feleségét szerette volna megvizsgálni.

1989. december 6-án Ioan Tami bírósági végrehajtó kiadta a 2169. számú felszólítást, amelyben nyolc napon belül kötelezte Tőkést a lakás elhagyására. December 10-én, a vasárnapi istentiszteleten Tőkés László tájékoztatta híveit a kialakult helyzetről.