A Szent György-székesegyház búcsúünnepe alkalmából a temesvári római katolikus székesegyházban megnyitották a Millennium Csanádiense 1030–2030 című kiállítássorozat második tárlatát is. Ez egy ötéves időtartamra tervezett rendezvénysorozat része, amelynek célja, hogy részletes képet nyújtson az egykori Csanádi Egyházmegye ezeréves múltjáról.
A kiállítás első része – amelyet 2025-ben rendeztek meg – az egyházmegye történetét mutatta be a kezdetektől az oszmán hódításig (1030–1552). A mostani tárlat, amelyet tegnap este nyitottak meg, azt az időszakot ismerteti, amikor a Csanádi Egyházmegye oszmán uralom alatt állt (1552–1718), és amikor a római katolikus püspökség Temesvárra került.
A római katolikus naptár szeptember 24-én említi Szent Gellért püspök és vértanút, a Csanádi Egyházmegye első főpásztorát. Szent Gellért döntő szerepet játszott a Bánság lakosságának keresztény hitre térítésében. Csanádon iskolát alapított, ahol latint és vallást tanítottak – ez az első ilyen jellegű, a mai Románia területéről ismert intézmény.
Emellett ő írta a mai Románia területéről fennmaradt első ismert szöveget is: egy teológiai-filozófiai értekezést, amelyet jelenleg Münchenben őriznek, és amelyet 1790-ben Batthyány Ignác püspök adott ki Gyulafehérváron.
A nagy múltú csanádi római katolikus egyházmegyét 1030-ban I. István magyar király alapította, első püspöke Szent Gellért volt, aki eredetileg a velencei San Giorgio kolostorból, a Murano szigetéről érkezett bencés szerzetesként. Gellértet 1046-ban pogányok ölték meg Budán.
Az első világháborút követően, 1930-ban megalakult a Temesvári Egyházmegye, amely a történelmi Csanádi Püspökség romániai területen működő jogutódja lett.
