Eva Labadi Megyes színésznő, rendező, gyermekműsor-készítő, valamint 2011-től a temesvári „Merlin” Bábszínház egykori igazgatója.

Temesváron szinte nincs olyan gyermek, aki a rendszerváltás után ne nőtt volna fel a „Csúnya Törpével” („Piticul cel Urât”). A mesehőst az 1990-es évek elején találta ki Eva Labadi színésznő. 1992 és 2004 között Eva készítette a TVR Temesvár gyermekműsorát, a „Piticul cel Urât”-ot, 1992-től napjainkig pedig a Temesvári Rádió „Piti Show” című műsorának szerkesztője és műsorvezetője.

Bár már 59 éves, több mint harminc éve viszi magával a „gyermek” szerepét műsoraiban és a temesvári bábszínház előadásaiban, fesztiválokon, utcai produkciókban, nyugati fellépéseken, valamint a temesvári Színművészeti Karon, ahol egyetemi oktatóként dolgozik (korábban vendégtanár volt az ontariói Queen’s Egyetemen, Kanadában).

Egész életét a bábszínháznak és a gyermekeknek szentelte. Küldetésének tekintette, hogy különleges módon nevelje a kicsiket, anélkül, hogy valaha is sztárnak vagy közszereplőnek tekintette volna magát, ahogyan azt manapság sok intézményvezető vagy közéleti személyiség teszi.

Eva Labadinak saját világa van, mesebeli szereplőkkel körülvéve, mindig gyermekek társaságában. Azért él, hogy örömet, mosolyt és boldogságot hozzon a kicsik életébe. 2011-ben átvette a temesvári „Merlin” Bábszínház vezetését.

„Nagyon boldog, csodálatos gyermekkorom volt. Szeretett gyerek voltam”

Eva Labadi szerint a bábszínház iránti szeretetét édesanyjától örökölte.

„Vidám gyerek voltam, egyke. Nagyon boldog, csodálatos gyermekkorom volt. Szeretett gyerek voltam. Gyönyörű klasszikus meséket hallgattam, mert a nagymamám sokat olvasott, édesanyám pedig egy mackóval játszott, amely meséket „mondott” nekem. Innen ered a bábok iránti varázslat és szeretet. Édesanyámtól kaptam ezt, aki türelmes és szeretetteljes volt. A legszebb mese, amire emlékszem, A kis hableány. Ez egy szerelmi történet és az önfeláldozás meséje. Akkor még nem értettem, miért kellett a Hableánynak feláldoznia magát és meghalnia. Nagyon sokat sírtam rajta” – mesélte Eva Labadi.

Első szerepe Mowgli volt A dzsungel könyvéből.

„Az előadást Ioona Rauschan rendezte 1986-ban, aki rendkívül erős kulturális személyiség volt. Akkor kaptam ezt a szerepet. Frissen végeztem a Magyar Líceumban. Nagyon erős magyar akcentusom volt, amin sokat dolgoztam. Ez a szerep nyitotta meg előttem ezt a csodálatos világot – a bábszínházat. A fesztiválokon elért siker ismertté tett. Vékony, természetesen gyermeki hangom volt, ami nagyon illett a szerephez” – mondta a színésznő.

Belépett a rádió és a televízió világába

1992-ben „landolt” a Temesvári Rádiónál, ahol egy gyermekműsorba hívták meg. Később megkapta ezt a műsort, amelyet „Piti-Show”-nak nevezett el. Azóta is megszakítás nélkül fut.

„Kitaláltam egy karaktert, a Csúnya Törpét, amely először a TVT 89 televízióban jelent meg, majd az Europa Nován, az Analog TV-n és a TVR Temesváron. Nagy örömmel dolgoztam a televízióban. Minden szombaton kritikát kaptam az édesanyámtól” – tette hozzá Eva.

A Csúnya Törpe karakterének különleges története van.

„A PitiTerráról érkezett, és minél többet szeretne megtudni az emberi fajról és mindenről, ami a Földhöz kapcsolódik. A Temesvári Rádiónál szállt le. Nagyon szeretik, mert az adás élőben megy. Most már nagyon sok gyerek közreműködőm van, akikkel együtt fejlesztjük a műsort” – mondta Eva Labadi.

A világban mindannyian valamilyen módon irányítva vagyunk. Azt is mondják, hogy mi magunk is bábok vagyunk. Eva Labadi esetében azonban ő az, aki életet ad a figuráknak.

„Csodálatos irányítani… Ez életforma számomra. Gyerekeknek játszani, bábokat mozgatni, bármilyen formában. Nagyon szeretem. Ez az önkifejezésem módja. Minden művésznek megvan a maga útja. Én ezt Istentől kaptam: egy ajándékot, tehetséget, és a családom minden tagja támogat ebben a művészi munkában. Nagyon fontos, hogy az embert támogassák és szeressék” – vallja a művésznő.

Érdekes módon Eva Labadi soha nem játszott a „nagy” színház színpadán.

„Csak egyszer „raboltak el” a Bábszínházból. A temesvári Magyar Színház akkori igazgatója át akart csábítani egy szerepre. Végül nem fogadtam el. Nagy különbség van a két szakma között. Én a gyermekszínházat és a bábszínházat választottam” – magyarázza Eva.

Különleges találkozások az egykori gyerekekkel

Azok a gyerekek, akik 15-20 évvel ezelőtt nézték őt, ma már felnőttek.

„A találkozások azokkal, akik például 23 évvel ezelőtt követtek, egészen különlegesek. Egyszer egy férfival találkoztam a villamoson. Megkérdezte: «Ne haragudjon, maga a Csúnya Törpe?» Mondtam: igen. Erre ő: «Tudja, hároméves koromban szerepeltem a műsorában és verseket mondtam.» Megdermedtem! Akkor döbbentem rá, mennyi év telt el. Nagyon szép érzés. Azok a gyerekek, akik körülvesznek, mindig vidámmá és élővé teszik ezt a műsort” – mondta Eva Labadi.

Szerinte a mai gyerekek teljesen mások, mint harminc évvel ezelőtt.

„A régi gyerekek nyugodtabbak, türelmesebbek voltak. Figyeltek. A mai gyerekeknek nincs türelmük végighallgatni a színészt vagy a bábot. Az előadásnak rendkívül mozgalmasnak kell lennie, a bábnak pedig nagyon meggyőzőnek és kommunikativnak. Van egy előadásunk, amely a mai gyerekekhez szól: A szépség és a szörnyeteg. Nagyon érdeklődnek iránta” – mesélte Eva Labadi.

A temesvári művésznő a 12 év alatti gyerekek számára igazi sztár, a felnőttek világában viszont egyszerű ember maradt, távol a román showbiz világától.

„Boldog és lelkileg gazdag ember vagyok. Soha nem az volt az álmom, hogy reklámozzanak és valamilyen sztárrá váljak. Egyszerűen így élem az életemet. Játszom, és azt csinálom, amit szeretek. Nem akartam híresség lenni” – mondja Eva Labadi.

Pályája elején egyszer még az is megfordult a fejében, hogy feladja.

„19 éves voltam, és a „Csodálatos lepény” című előadásban játszottam. Egy reggel belenéztem a tükörbe, és megláttam az első ráncaimat. Édesanyám nyugtatott meg, mondván, hogy ez természetes az idő múlásával. Azóta sem jött ilyen érzés. Most is ugyanakkora örömmel játszom, és 80 évesen is játszani fogok, ha lesz hozzá erőm” – mondta Eva Labadi.

Átvette a „Merlin” Bábszínház vezetését

2010-ben átvette a temesvári „Merlin” Ifjúsági és Bábszínház vezetését azzal a céllal, hogy magas színvonalú munkát végezzen. Ennek eredményeként 2013-ban Romániát a temesvári „Merlin” társulat képviselte a jakartai Nemzetközi Bábkarneválon Indonéziában, ahol elnyerték a „Best Puppet Comedy” díjat a „La La La Dracula” című előadással.

„Sok tervem és álmom van. Az első lépéseket nagy sikerrel teljesítettük: a színház felújítását, valamint korszerűbb, közvetlenebb előadásokkal újítottuk meg a repertoárt” – mondta Eva.

Kivándorlás Kanadába és hazatérés

Eva Labadi életében volt egy időszak, amikor megpróbált új életet kezdeni egy másik kontinensen. Férjével két évig Kanadában, Ontario tartományban, Kitchener városában éltek.

„Azért döntöttünk Kanada mellett, mert a férjem nagyon vágyott rá. Isten próbára tett bennünket. Nagyon jó és jól fizető állásunk volt: ő a kitcheneri városházán dolgozott gázkutatási területen, én pedig színésznőként a város Multikulturális Színházában. Nem tudtam alkalmazkodni az ottani életstílushoz. Visszatértem Romániába. Úgy gondolom, Romániában is lehet jól élni, ha van jóakarat, képzelőerő, remény, pozitivitás és kreativitás. Nagyon jól érzem magam itthon” – mondta Eva Labadi.

Projektjei között szerepelt a „Temesvár, az én városom Európában” nevű turné, amely során Temesvárt a testvérvárosokban mutatták be. Karlsruhe után Rueil-Malmaison és Graz következett. Egy másik projektje a Münchhausen báró című nagyszabású utcai előadás volt, amely a Magyar Színház, a Német Színház, a Nemzeti Színház, az Opera és a Banatul Filharmónia együttműködésével jött létre.

Ő volt a „Mesés szekér” projekt menedzsere is, amely a román anyanyelv megőrzését szolgálta a határ menti térségekben, a budapesti Román Kulturális Intézettel együttműködésben.

Igazgatói tervei között szerepelt a Józsefvárosban található történelmi épület felújítása is, ahol a „Merlin” Színház működik. Ám minden véget ér egyszer: három év után, a helyhatósági választásokat követő változások nyomán kénytelen volt lemondani tisztségéről.

A „Merlin” Színház története

A temesvári Bábszínház – a mai „Merlin” Gyermek- és Ifjúsági Színház – 1949. április 30-i megalapítása az egyik első ilyen intézmény volt Romániában, és egy régi művészeti hagyomány hivatalos elismerését jelentette. Az alapító, Florica Teodoru rendező, egyetemistákból szervezte meg Nyugat-Románia első bábcsoportját, akik román népmesék adaptációit és dramatizált változatait mutatták be.

Kezdetben a Bábszínház a Temesvári Állami Színházhoz tartozott egészen 1954-ig, amikor önálló intézménnyé vált. 1956-tól, amikor saját székházat kapott a Regele Carol I sugárút 3. szám alatti műemléképületben, az előadások sokszínűbbé váltak, és hamarosan országos elismerést is szereztek.

Az évek során a színház történetét a Bánság, Románia és külföld jelentős személyiségei írták tovább, számos díjnyertes előadással gazdagítva az intézmény hírnevét.

1996-ban az intézmény a Temes Megyei Tanács fennhatósága alá került, 2000-ben pedig felvette a „Merlin” Gyermek- és Ifjúsági Színház nevet, ezzel is kibővítve közönségét.

Napjainkban a „Merlin” Színház több mint 30 előadásból álló változatos repertoárral rendelkezik, amely gyermekekhez és fiatalokhoz szól. Az egyre több művészeti és oktatási projekt célja, hogy olyan kulturális központot hozzon létre, amely az egész családot megszólítja, tükrözi a térség multikulturalitását, ugyanakkor nyitott az új avantgárd irányzatok felé is.

Az animációs rendszerek az évek során folyamatosan fejlődtek: a bi-ba-bo és a wayang technikáktól kezdve az árnyjátékon, az élőszereplőket és bábokat ötvöző előadásokon át a rövid zsinóros vagy pálcás marionettekig, valamint az álarcos és óriásbábos színházig.

A „Merlin” Színház két nemzetközi fesztivál házigazdája: a „Merlin pálcája alatt” Nemzetközi Animációs Fesztiválé és az „Egynapos Fesztiválé”. Ezek kiváló lehetőséget teremtenek arra, hogy rangos romániai és külföldi társulatok kortárs előadásokat mutassanak be gyermekeknek és fiataloknak. A színházi szakemberek számára ezek az események tapasztalatcserére és szakmai párbeszédre adnak alkalmat.

Az eredetiség, a képzelőerő, a dinamizmus, az új színházi kifejezőeszközök használata, valamint a színészek professzionalizmusa teszi a „Merlin” Gyermek- és Ifjúsági Színházat méltóvá arra az elismerésre, amelyet évente több mint 20 000 néző tanúsít a több mint 200 előadás során.

A „Merlin” Színház büszkén vallhatja magát a 2021-es Európa Kulturális Fővárosa – Temesvár Egyesület alapító tagjának, és számos más kulturális intézménnyel együtt különféle projektekben vesz részt, mint például a „Színház mint ellenállás” és a „Seasons 2019”.

Rövid történeti áttekintés a „Merlin” Gyermek- és Ifjúsági Színházról

1945

Első alkalommal nyitották meg kapuikat a mesék iránt rajongó gyermekek előtt a „Az erdő kislánya” („Fetiţa pădurii”) című előadással, amelyet Nell Cobar és S. Rudeanu írt. Az intézmény ekkor még a Temesvári Állami Színház részlege volt, és a híres népi figura, Pipăruş Pătru nevét viselte.

A temesvári bábszínházi világ élén Florica Teodoru állt.

Új, fantáziadús előadások születtek:

1951
A furfangos kis tyúkocska („Găinușa cea isteață”)

1952
Jancsi és Juliska („Hansel și Gretel”)

1954
A Bábszínház önálló intézménnyé válik.

1956
A Bábszínház új otthonba költözik: a Regele Carol I sugárút 3. szám alatti műemléképületbe.

A „Kétgarasos erszény” („Punguţa cu doi bani”) című előadás díjakat nyer rendezés, előadás és színészi játék kategóriában a Nemzetközi Bábszínházi Fesztiválon.

1958
Új és érdekes előadások kerülnek a repertoárba:
„Gyertek bábok, földi bábok” („Hai păpuși, păpuși lumești”)

1959
Păcală

1962
Turné a volt Bolgár Népköztársaságban a „Varázscipellők” („Pantofiorii năzdrăvani”), az „Almalányok” („Fetele din măr”) első változata és a „Păcală” című előadásokkal.

1964
Hamupipőke („Cenușăreasa”)

1965
Antropomorfizmus („Antropomorfism”)

1966
Az „ABCD és Bimbo elefánt” („ABCD și Elefantul Bimbo”) miniatűr előadás.

1968
Turné Mongóliában, Kínában és Észak-Koreában a „Verde Mugurel și Floricica Albastră”, „Ariciul Albastru” és „Puișorii mei” című előadásokkal.

1969
A társulat rendezői, díszlettervezői és színészi díjakat, valamint a Nagydíjat nyeri el Al. Popovici „Egy kislány dalt keres” („O fetiţă caută un cântec”) című előadásával a zágrábi Nemzetközi Bábszínházi Fesztiválon.

További előadások:
„Az örömvonat” („Trenul de plăcere”)
„A kis pihés emberke” („Omulețul de puf”)
„Az almalányok” („Fetele din măr”)

1973
Turné Olaszországban, 31 előadással: „Fetele din măr”, „O fetiță caută un cântec”, „Miniaturi – Bimbo elefánt”.

1974
„Miért lopta el a sárkány a labdát?” („De ce a furat zmeul mingea?”)

1975
„Ki őrzi majd a csengőket?” („Cine va păzi clopoțeii?”)

Az évek során a gyerekek számtalan szép és érdekes mesével találkozhattak, román szerzők – Ion Creangă, Ioan Slavici, I. L. Caragiale, Mihai Eminescu, Tudor Arghezi, Al. Popovici, Nella Stroescu, D. Hândăreanu, M. Patriciu, G. Naum stb. – és külföldi szerzők – Grimm testvérek, H. C. Andersen, W. Hauff, R. Kipling, J. Prévert, W. Shakespeare, C. Collodi, Antoine de Saint-Exupéry stb. – művei alapján.