Az odvoși Konopi-kastély a Maros völgyében (Arad megye), Temesvártól 80 kilométerre és Aradtól 46 kilométerre, a 19. század elején a Konopi nemesi család által építtetve, eladó. A tulajdonosok a Sotheby’s közvetítésével nem kevesebb mint 395.000 eurót kérnek érte. Egy 2.245 négyzetméteres ingatlanról van szó, 21 szobával, négy fürdőszobával, valamint mintegy két hektáros területtel.
„A Konopi-birtok nyugodt eleganciájával és ritka építészeti jelenlétével tűnik ki, amelyet az arányok egyensúlya és a neoklasszicista stílus visszafogott formanyelve határoz meg. Bár kastélyként ismert, az épület diszkréten uralja a tájat a tömegek harmóniájával és a vonalak tisztaságával. Egyetlen szinten terül el, monumentális bejárata oszlopokkal és korinthoszi fejezetű féloszlopokkal díszített. A szimmetrikus visszalépések mélységet adnak a kompozíciónak, míg a visszafogott díszítés és a homlokzat bézs–zöld színvilága az egész együttes kifinomultságát hangsúlyozza” – közölték a Sotheby’s képviselői.
A birtokon található az egykori kápolna is. Ezt később a római katolikus egyháznak adományozták, és az apszisban ma is láthatók a Brunszvik és a Forray család címerei, amelyek egy összetett arisztokrata múlt és a birtok sorsát meghatározó tulajdonosok sorának emlékei.
A birtok egykor az arisztokrácia társadalmi életének színtere volt, találkozóknak és eseményeknek adott otthont egy pezsgő kulturális légkörben. Az 1784-es Horea, Cloșca és Crișan vezette parasztfelkelés azonban jelentős pusztításokat okozott a birtokon, ami törést jelentett fejlődésének történetében.

A 19. század közepén a birtokot Czigler Antal de Konop vásárolta meg Nádasdy gróftól, a család pedig 1870-ben hivatalosan is felvette a Konopi nevet, megtartva a birtokhoz kötődő nemesi előnevet.
A birtok története azonban jóval régebbre nyúlik vissza: eredetileg a solymosi vár feudális uradalmához tartozott. Az idők során Közép-Európa több jelentős személyisége és családja birtokolta, köztük Hunyadi János, Johann Giskra von Brandeis, a Bánffy nemesi család, majd 1510-ben Brandenburgi György, később pedig Forray herceg tulajdonába került.
Az épületegyüttes újjáépítése egybeesett a Maros völgyi vasútvonal kiépítésével, és a kastély a régió korai építményei közé tartozott, amelyek szerkezetében már fémgerendákat alkalmaztak. A nyugati udvarban álló istálló már a 19. század végi ipari építészet jegyeit viseli, szerkezeti hasonlóságot mutatva az Andrényi-féle raktárépületekkel.
A család utolsó leszármazottja, Konopi Kálmán báró (1880–1947) mérnök és mezőgazdasági kutató volt, aki külföldi tanulmányai befejezése után tért vissza a birtokra, hogy irányítsa azt. Vezetése alatt a birtok a mezőgazdasági kísérletezés központjává vált: itt fejlesztették ki a híres „konopi búzát”, amely az árvíznek és az aszálynak ellenálló fajták nemesítésére irányuló kutatások eredménye volt.
A művészetek szerelmeseiként és támogatóiként a báró és felesége, Boér Vilma szoros kapcsolatban álltak a gödöllői művészteleppel, aktívan támogatva a korszak alkotó közösségét. A háború előtti és a két világháború közötti időszakban a birtok művészek és értelmiségiek találkozóhelyévé vált, és kapcsolatba került a Szecesszió — az Art Nouveau magyar megfelelője — fejlődésével.

Ma a birtok egy figyelemre méltó arisztokrata múlt lenyomatát őrzi, és ritka lehetőséget kínál arra, hogy folytatódjon egy olyan hely története, ahol az építészet, a mezőgazdasági kutatás és az európai kulturális élet hiteles módon találkozott.
„A kastély kiválóan alkalmas lehet rangos magánrezidenciának, butikhotelnek vagy kulturális retritnek, egy alapítvány vagy reprezentatív intézmény székhelyének, de rendezvények vagy művészeti kezdeményezések helyszínéül is szolgálhat. A történelem, az elhelyezkedés és az arányok egyensúlya lehetővé teszi, hogy a birtok különféle kortárs elképzelésekhez alkalmazkodjon, miközben megőrzi azt az autentikusságot, amely identitását meghatározza” – tették hozzá a Sotheby’s képviselői.











