Sigismund (Zsigmond) Szana azon jelentős személyiségek közé tartozik, akik maradandó nyomot hagytak a Bánság és Temesvár történetében. Szana 1870. június 23-án született Temesváron, egy zsidó családban. Tanulmányait a budapesti Kereskedelmi Akadémián, majd a berlini Kereskedelmi Főiskolán végezte.
1894-ben, 24 éves korában tette meg első komoly befektetését a temesvári gyufagyárba, valamint a kocsikenőcs- és vegyipari termékeket előállító üzembe, amelyet akkor Magyarország legnagyobb gyufagyárának tartottak. 1899-ben e gyár igazgatójává nevezték ki.
Később, 1906-ban megalapította a Temesvári Bank- és Kereskedelmi Részvénytársaságot (Temeswarer Bank und Handels AG), közismert nevén a Temesvári Bankot vagy Szana Bankot, amely vezetése alatt Temesvár legnagyobb, és feltehetően a Magyar Királyság déli részének legnagyobb banki konszernjévé vált.
A Szana Bank meghatározó szerepet játszott a helyi ipar fejlődésében, olyan vállalatokat ellenőrzött, mint a Gyapjúipar (ILSA), a Kandia csokoládégyár, a „Lumina” és „Dura SA” üzemek (a későbbi Electrobanat), a sörgyár, a „Bega” malom stb., amelyek összesen mintegy 1000 munkavállalót foglalkoztattak.
1913-ban Josef Kremer ifj. építész tervezte meg a Temesvári Bank székházát a Szent György téren; az épület ma Szana-palota néven ismert.
1908-ban Szana a Bánsági Iparosok Egyesületének elnöke lett. Emellett előbb Nagy-Britannia alkonzulja, majd tiszteletbeli konzulja volt Temesváron. 1913–1914 között a Bécsben működő Angol–Magyar Bank fiókját vezette, 1920-ban pedig a budapesti Gea Rt. igazgatója volt.
Szana mecénásként is ismert volt: támogatta az irodalmat és a művészeteket, és az alapítói között szerepelt a temesvári „Zene Barátai” Egyesületnek. Felesége Tessa Friedmann volt. 1929-ben, egy üzleti út során, Chicagóban szívrohamban hunyt el, mindössze 52 éves korában.
A temesvári zsidó temetőben helyezték örök nyugalomra. Síremlékét, amely ruszkicai márványból készült, Ferenc Medgyessy szobrász alkotta.
